2017. január 24., kedd

Kínai mobiltelefon vásárlása - személyes tapasztalatok + vásárlói jogok

Amennyiben nincs sok időd, a cikk végén röviden összefoglaltam a lényeget.

Kínai = olcsó és gagyi. Én még így nőttem fel. De, mára már nem illendő ezt a három jelzőt összemosni, mert igenis vannak olyan kínai cégek, amelyek törekszenek a jó minőségre (és el is érik azt), valamint termékeik ára valóban jó, tehát elég jó ár-érték arányt képviselnek.

Ma már léteznek olyan magyar cégek, amelyek azzal foglalkoznak, hogy ezeket a jobb kínai márkákat forgalmazzák. Én is egy ilyen cégről rendeltem meg egy Xiaomi Redmi 3S Prime készüléket.

Ennek a posztnak nem az a célja, hogy konkrétan erről a készülékről írjak, hanem az, hogy milyen következményekkel "járhat", ha valaki kínai (ázsiai) piacra szánt telefont vesz. Két alap "következményről" gyorsan be tudok számolni: nem európai lesz a töltő (az átvételnél ingyen kaptam egy átalakítót, ezért nagy piros pont jár a webshopnak), illetve várhatóan magyar, sőt angol nyelvű leírás, használati útmutató sem lesz a dobozban (az Internetet böngészve, talán, magyart is találhatsz, én találtam ehhez a típushoz).

A megvásárolt telefonnal, alapvetően semmi gond nem volt, egyet kivéve: nem látta a Vodafone-nak a 4G hálózatát. Manuális kereséssel sem, illetve, nyilván, így a 4G mobilnetet sem tudtam használni.
Tapasztalva a hibát, beugrottak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) cikke és videói. Két fontos állítás van a cikkben: "A CE megfelelőségi jelzéssel nem rendelkező elektronikus készülékek használata a többi uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is tilos.", illetve "Az Észak-Amerikából érkező csúcskategóriás okostelefonok itthon szinte biztosan nem működnek megfelelően a közbeszédben gyakran 4G-ként említett LTE-hálózaton" Így van, nem Kínáról írt a cikk, hanem Észak-Amerikáról, de mivel azt tapasztaltam, hogy nem látja a telefon a Vodafone-os 4G hálózatot, utánajártam annak, hogy a 4G hálózatok miben különbözhetnek egymástól Ázsiában és Európában.

Az NMHH-tól a következő választ kaptam kérdéseimre: Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU Irányelve 2. cikk. Fogalom meghatározások fejezet 26. pontja szerint a:„CE-jelölés”: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy a rádióberendezés megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített alkalmazandó követelményeknek. A rádióberendezésekről és az elektronikus hírközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló 5/2004. (IV.13.) IHM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. §  (1) bekezdése előírja, hogy az összes vonatkozó alapvető követelményt teljesítő készüléknek megfelelőségi jelölést kell viselnie, amelynek a készüléken való elhelyezéséért a gyártó felelős. A megfelelőségi jelölés formáját, méretét, elhelyezésének módját a Rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
Az azonosíthatóság érdekében a gyártónak a készüléken és a csomagolásán fel kell tüntetni a CE jelölést-, a típus-, a tétel-, illetőleg a sorozatszámot és a gyártó nevét.

A Magyarországi kereskedelmi forgalomba hozott berendezésekhez mellékelni kell magyar nyelvű használati-kezelési útmutatót, melyben fel kell tüntetni a hivatkozást a CE jelölés meglétéről. Amennyiben a Magyarországi kereskedelmi forgalomba hozott rádióberendezések nem teljesítik a fent felsorolt követelményeket, akkor a berendezés forgalmazása tilos. A CE megfelelőségi jelzéssel nem rendelkező elektronikus készülékek használata a többi uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is tilos. A fent említett "rádióberendezések és az elektronikus hírközlő végberendezések" körébe tartoznak a mobiltelefonok/okostelefonok is.

Mielőtt belemennék a technikai részletekbe, itt van néhány fénykép, ugyanannak a telefonnak a kínai (ázsiai), illetve euróapai piacra szánt készülékéről, illetve a dobozáról, ahonnan sok fontos információt meg lehet tudni.

Először is nézzük a kínai (ázsiai) piacra szánt telefon képeit:


Illetve az európai piacra szánt készülék dobozának fotóját:

A kínai piacra szánt telefon hátulján látható a CCC S&E felirat, amely a "China Compulsory Certificate"-et jelenti, és minden Kínában gyártott és eladott, vagy külföldre exportált terméken rajta kell lennie ennek a jelzésnek. Az S&E (safety and electromagnetic compatibility certification mark) garantálja a biztonságot és az elektromágneses kompatibilitást.

Az európai modellen a CE jelzést, talán, nem kell bemutatnom.

A 4G hálózatra a kínai piacra szánt készüléken a TD-LTE felirat, az európain az FDD-LTE/TD-LTE felirat utal. Ebből már annyi biztosan látszik, hogy az európai modell két LTE (4G) szabványt kezel, míg a kínai piacra szánt készülék csak egyet (később látni fogjuk, hogy ez nem teljesen igaz a kínai modell esetén).

Bővebben ITT és ITT tudsz olvasni a két LTE szabvány különbségeiről. Egy fontos információt le lehet szűrni a második cikkből: az FDD-LTE hálózatokat az Egyesült Államokban és Európában építették ki, míg a TD-LTE hálózatok Ázsiában kerültek kiépítésre.

Mi a helyzet Magyarországgal? Ezen a Wikipedia linken olvashatsz egy listát az európai 4G hálózatokról. Innen másoltam ki a számunkra most fontos magyar vonatkozású adatokat:

Szolgáltató
Frekvencia
Csatorna sorszáma
Telenor
800 MHz
20
Telenor
1800 MHz
3
Telenor
2600 MHz
7
T-Mobile
800 MHz
20
T-Mobile
1800 MHz
3
T-Mobile
2600 MHz
7
Vodafone
800 MHz
20
Vodafone
1800 MHz
3 (2017 februárjától)
Vodafone
2600 MHz
7

Ebből a Wikipedia cikkből pedig az derül ki, hogy 1-32. csatornáknál FDD-LTE, míg a 33-70. csatornáknál TD-LTE hálózatról beszélünk, tehát hazánkban csak és kizárólag az FDD-LTE hálózat megfelelő csatornái érhetőek el, (Általában ugyanezt a három csatornát lehet elérni Európában is).

Nézzük, mivel találkozik a vásárló. Internetes keresések után alapvetően két fajta termékelnevezésre lehet bukkanni a hazai boltokban: Xiaomi Redmi 3S Prime (EU) vagy Xiaomi Redmi 3S Prime. A külön EU-s jelzéssel ellátott terméknél biztosak lehetünk abban, hogy európai szabványnak megfelelő a telefon, tehát rendelkezik a CE jelzéssel, európai töltőt kapunk hozzá, és kapunk magyar nyelvű használati útmutatót. Viszont, ha nincs ott az EU-s jelzés, akkor ebben nem lehetünk biztosak. Az fentebbi első két kép egy olyan telefonról készült, ahol a webshop nem tüntette fel a külön EU "jelzést" a termék neve után. Véleményem szerint ez a gyakorlat félrevezető.

A Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Osztályának tájékoztatása szerint azonban, ha egy termék elnevezésénél nem írják le, hogy megfelel a vonatkozó előírásoknak (pl. rendelkezik-e CE minősítéssel vagy sem), még nem megtévesztő kereskedelmi gyakorlat.

Viszont a  2012. évi. LXXXVIII. tv. (a termékek piacfelügyeletéről) 8.§ (5) szerint "Amennyiben általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus vagy az Európai Unió egyes termékek forgalmazásának feltételeit harmonizáló kötelező jogi aktusa rendelkezéseinek átültetése céljából elfogadott jogszabály előírja, a gyártó köteles mellékelni az ott meghatározott formában, módon és tartalommal használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket a termékhez. A használati és kezelési útmutatónak közérthetőnek és egyértelműnek kell lennie." Ebből az következik, hogy ha veszek bárhol pl. egy mobiltelefont (de ez igaz bármely termékre is), akkor kell, hogy kapjak hozzá magyar nyelvű, "egyértelműen és közérthetően megfogalmazott" használati útmutatót. A 23/2016. (VII. 7.)  NGM rendelet 16.§ (1) szerint "A CE-jelölést a villamossági terméken jól látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon kell feltüntetni. Ha a villamossági termék jellege miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni." Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a CE jelölést a telefon töltőjén is fel kell tüntetni, ráadásul már a forgalomba hozatal előtt (16,§ (2)). Teljesen nyilvánvaló, hogy egy nem európai töltő nem fog CE jelöléssel rendelkezni.

Visszatérve a 4G hálózatokhoz: sajnos, nem mindegyik webáruház írja le részletesen, hogy mely csatornákat kezeli a telefon, de némi utánajárással ki lehet ezt deríteni:

Európai piacra szánt Xiaomi Redmi 3S Prime: 4G: FDD LTE B1/B3/B7/B8/B20 (2100/1800/2600/900/800MHz), TD-LTE B40 (2300MHZ)

Kínai (ázsiai) piacra szánt Xiaomi Redmi 3S Prime: 4G FDD-LTE B3/B5 TDD-LTE B40

A két leírást összevetve már érthető, hogy miért nem látta a kínai piacra szánt telefon a hazai Vodafone 4G hálózatát: Magyarországon a Vodafone csak a 7-es és a 20-as csatornát használja, a 3-ast nem. UPDATE: 2017. februárjától  a Vodafone Budapesten és az agglomerációban beindította az 1800 MHz-es LTE szolgáltatást is, részletek ITT. Így a fenti készülék (az mi.com leírása alapján) használni tudja a 4G hálózatot Budapesten és az agglomerációban.

Összefoglalás, röviden, pontokba szedve

  • Csak CE jelzéssel ellátott készüléket lehet használni, és ebből következően forgalmazni Magyarországon és az EU-ban. Ez igaz a telefon töltőjére is.
  • A telefonnal együtt kapnom kell egy magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű módon megfogalmazott használati útmutatót (ez igaz egyébként bármely más termékre is).
  • Azon túl, hogy nem jogszerű, lehet, hogy egy ázsiai szabványú telefon nem fog működni a hazai 4G hálózatokon, mert lehet, hogy nem a megfelelő szabványt és/vagy csatornákat használja. UPDATE: 2017. februárjától már a Vodafone is szolgáltat Magyarországon a B3 csatornán.
  • Érdemes több webáruház leírását böngészni, illetve megnézni az "eredeti", azaz ázsiai szabványú telefon részletes leírását is.
  • Végül: érdemes kipróbálni a készüléket a saját SIM-kártyáddal, hogy valóban jól működik-e.